1. ENSZ Környezetvédelmi Program: Az országok egyharmadában nincsenek törvényileg előírt kültéri levegőminőségi előírások
Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja ma közzétett értékelő jelentésében kijelentette, hogy a világ országainak egyharmada nem hozott létre jogilag érvényesíthető kültéri (környezeti) levegőminőségi szabványokat. Ahol léteznek ilyen törvények és rendeletek, a vonatkozó szabványok nagymértékben eltérnek egymástól, és gyakran nincsenek összhangban az Egészségügyi Világszervezet irányelveivel. Ezenkívül az ilyen kültéri levegőminőségi szabványok bevezetésére képes országok legalább 31%-a még nem fogadott el semmilyen szabványt.
Az UNEP „A levegőminőség ellenőrzése: Az első globális légszennyezéssel kapcsolatos jogszabályok értékelése” című jelentését a Nemzetközi Tiszta Levegő Kék Ég Napja előestéjén tették közzé. A jelentés 194 ország és az Európai Unió levegőminőségi jogszabályait tekintette át, és feltárta a jogi és intézményi keret minden aspektusát. Értékeli a vonatkozó jogszabályok hatékonyságát annak biztosításában, hogy a levegőminőség megfeleljen az előírásoknak. A jelentés összefoglalja azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyeket egy átfogó levegőminőségi irányítási modellbe bele kell foglalni, amelyet a nemzeti jogszabályokban figyelembe kell venni, és alapot teremt egy globális szerződéshez, amely elősegíti a kültéri levegőminőségi szabványok kidolgozását.
Egészségügyi veszély
A WHO a légszennyezést azonosította az emberi egészségre legnagyobb veszélyt jelentő környezeti kockázatként. A világ népességének 92%-a olyan helyeken él, ahol a légszennyezettség szintje meghaladja a biztonságos határértéket. Közülük a nők, a gyermekek és az idősek szenvedik el a legsúlyosabb hatást az alacsony jövedelmű országokban. A legújabb tanulmányok azt is kimutatták, hogy összefüggés lehet az új koronavírus-fertőzés valószínűsége és a légszennyezés között.
A jelentés rámutatott, hogy bár a WHO kiadott környezeti (kültéri) levegőminőségi irányelveket, nincs összehangolt és egységes jogi keret ezen irányelvek végrehajtására. Az országok legalább 34%-ában a kültéri levegő minőségét még nem védi törvény. Még azokban az országokban is nehéz összehasonlítani a vonatkozó szabványokat, amelyek bevezettek vonatkozó törvényeket: a világ országainak 49%-a teljes mértékben kültéri fenyegetésként definiálja a légszennyezést, a levegőminőségi szabványok földrajzi lefedettsége változó, és az országok több mint fele eltéréseket engedélyez a vonatkozó szabványoktól.
Hosszú út áll előttünk
A jelentés rámutatott, hogy a levegőminőségi előírások globális szintű eléréséért való rendszerszintű felelősség is nagyon gyenge – az országoknak csak 33%-a teszi jogi kötelezettséggé a levegőminőségi előírások betartását. A levegőminőség ellenőrzése elengedhetetlen annak megállapításához, hogy a szabványok teljesülnek-e, de az országok/régiók legalább 37%-ának nincsenek jogi követelményei a levegőminőség ellenőrzésére. Végül, bár a levegőszennyezés nem ismer határokat, az országoknak csak 31%-a rendelkezik jogi mechanizmusokkal a határokon átnyúló levegőszennyezés kezelésére.
Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója elmondta: „Ha nem teszünk intézkedéseket annak érdekében, hogy megállítsuk és megváltoztassuk a jelenlegi helyzetet, miszerint a légszennyezés évente 7 millió korai halálesetet okoz, akkor 2050-re ez a szám akár több mint 50%-kal is növekedhet.”
A jelentés több országot szólít fel szigorú levegőminőségi törvények és szabályozások bevezetésére, beleértve az ambiciózus beltéri és kültéri levegőszennyezési szabványok törvénybe iktatását, a levegőminőség ellenőrzésére szolgáló jogi mechanizmusok fejlesztését, az átláthatóság növelését, a bűnüldözési rendszerek jelentős megerősítését, valamint a határokon átnyúló levegőszennyezéssel kapcsolatos nemzeti és politikai, valamint szabályozási koordinációs mechanizmusokra adott válaszok javítását.
2. UNEP: A fejlett országok által fejlődő országokba exportált használt autók többsége szennyező jármű.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által ma közzétett jelentés rámutatott, hogy az Európából, az Egyesült Államokból és Japánból fejlődő országokba exportált használt autók, furgonok és kisbuszok milliói általában rossz minőségűek, ami nemcsak a levegőszennyezés súlyosbodásához vezet, hanem akadályozza az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket is. A jelentés felszólítja az összes országot, hogy pótolják a jelenlegi politikai hiányosságokat, egységesítsék a használt autókra vonatkozó minimális minőségi előírásokat, és biztosítsák, hogy az importált használt autók tiszták és kellően biztonságosak legyenek.
Ez a „Használt autók és a környezet – A használt könnyű járművek globális áttekintése: áramlás, méret és szabályozás” című jelentés az első kutatási jelentés, amelyet valaha is publikáltak a globális használt autópiacról.
A jelentés szerint 2015 és 2018 között összesen 14 millió használt könnyűgépjárművet exportáltak világszerte. Ezek 80%-a alacsony és közepes jövedelmű országokba, több mint a fele pedig Afrikába került.
Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a globális flotta megtisztítása és átszervezése a globális és helyi levegőminőségi és klímacélok elérésének elsődleges feladata. Az évek során egyre több használt autót exportáltak a fejlett országokból a fejlődő országokba, de mivel a kapcsolódó kereskedelem nagyrészt szabályozatlan, az export nagy része szennyező jármű.
Hangsúlyozta, hogy a hatékony szabványok és szabályozások hiánya a fő oka az elhagyott, szennyező és nem biztonságos járművek lerakásának. A fejlett országoknak le kell állítaniuk azon járművek exportját, amelyek nem mentek át saját környezetvédelmi és biztonsági ellenőrzéseiken, és már nem alkalmasak közúti közlekedésre, míg az importáló országoknak szigorúbb minőségi előírásokat kell bevezetniük.
A jelentés rámutatott, hogy a gépkocsik számának gyors növekedése a légszennyezés és az éghajlatváltozás fő okozója. Globálisan a közlekedési szektor energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátása a teljes globális kibocsátás körülbelül egynegyedét teszi ki. Pontosabban, a gépkocsik által kibocsátott szennyező anyagok, mint például a finom szálló por (PM2,5) és a nitrogén-oxidok (NOx) a városi légszennyezés fő forrásai.
A jelentés 146 ország mélyreható elemzésén alapul, és megállapította, hogy kétharmaduk „gyenge” vagy „nagyon gyenge” szintű importellenőrzési politikával rendelkezik a használt autók esetében.
A jelentés arra is rámutatott, hogy azok az országok, amelyek ellenőrző intézkedéseket vezettek be (különösen a járművek korára és kibocsátási szabványaira vonatkozóan) a használt autók behozatalára vonatkozóan, megfizethető áron juthatnak kiváló minőségű használt autókhoz, beleértve a hibrid és elektromos járműveket is.
A jelentés megállapította, hogy a vizsgált időszakban az afrikai országok importálták a legtöbb használt autót (40%), ezt követték a kelet-európai országok (24%), az ázsiai-csendes-óceáni térségbeli országok (15%), a közel-keleti országok (12%) és a latin-amerikai országok (9%).
A jelentés rámutatott, hogy a gyengébb minőségű használt autók több közúti balesetet is okoznak. Az olyan országokban, mint Malawi, Nigéria, Zimbabwe és Burundi, amelyek „nagyon gyenge” vagy „gyenge” használt autókra vonatkozó szabályozást vezetnek be, magas a közúti halálesetek száma is. Azokban az országokban, amelyek szigorúan kidolgozták és végrehajtják a használt autókra vonatkozó szabályozást, a hazai flották biztonsági tényezője magasabb, és kevesebb a baleset.
Az ENSZ Közúti Biztonsági Alapjának és más ügynökségek támogatásával az UNEP előmozdította egy új kezdeményezés elindítását, amelynek célja a használt autókra vonatkozó minimumszabványok bevezetése. A terv jelenleg elsősorban Afrikára összpontosít. Számos afrikai ország (köztük Marokkó, Algéria, Elefántcsontpart, Ghána és Mauritius) határozott meg minimális minőségi előírásokat, és még sok más ország mutatott érdeklődést a kezdeményezéshez való csatlakozás iránt.
A jelentés rámutatott, hogy további kutatásokra van szükség a használt járműkereskedelem, beleértve a nehézgépjárművek hatását is, hatásának részletesebb megértéséhez.
Közzététel ideje: 2021. október 25.